Mikor nincsenek szavaid

„Jó az Úr! Menedék a nyomorúság idején, gondja van azokra, akik bíznak benne.” Náh 1,7

Nemrég megállt egy költöztető teherautó a barátnőm háza előtt. A költözés járhat örömteli izgalommal, de mély fájdalommal is.
Ez a költözés valaminek a végét jelentette. Néhány órás rakodás után egyik költöztető kihozta a házból a barátnőmék bekeretezett esküvői fotóját, és megkérdezte: „A képeket válasszuk külön a többitől?”
„Igen”, mondta, érzékelve a szavak iróniáját. Különválva. Ez a mostani állapota. Különválva a szomszédságtól. Különválva a férjétől. Különválva megálmodott életétől.
Kézbe vette az esküvői képet, és elbizonytalanodott. Könnyeivel küszködve felhívott. „Nem tudom, mihez kezdjek ezzel a képpel. Te mit csinálsz azokkal a dolgokkal, amiknek már nincs helyük az életedben? Együtt építettük fel az életünket, de ez az „együtt” nincs többé.”
Tudtam, hogy ez nem a kegyes tanácsadás pillanata. Pár éve, amikor a haldokló nővérem ágya mellett álltam, valaki így akart vigasztalni: „Egyszerűen ereszd el, és fogadd be Istent.” Jót akart, de csak feldühített. Nem, nem fogok odabökni valamit csak azért, hogy ne legyek csendben. A közhelyszerű szövegek nem fognak odabújni mellé éjszakánként, nem ölelik át nyugtalan szívét.
Biztos voltál te is hasonló helyzetben. Akármelyik oldalon álltál is – a fájdalom nyomasztott, vagy az, hogy nem tudod, mit mondjál –, megértem. Néha tudomásul kell vennünk, hogy egy darabig nem érezzük jól magunkat. Olyankor, amikor nincs mód arra, hogy jobb legyen, vessük meg lábunkat az egyetlen biztos ponton: Isten igazságán.
Szavai nem múlnak el úgy, mint az érzelmek.
Az ő igazságát nem nyelik el a könnyek.
Az ő igazsága veled marad akkor is, amikor belülről fakadó szavaid nem tükrözik kereszténységedet.
Végül ezt mondtam: „Nincsenek szavaim. De imádkozni még tudok. Le fogom írni Istennel való beszélgetésemet, abból látni fogod, hogy Ő most sem hallgat. Lát és hall téged. És vigasztalni akar az Ő igazságával.”
Elővettem a Bibliámat, és kiöntöttem magamból a fájdalmat és szomorúságot. „Uram, mutasd meg a válaszaidat. Használd a kezemet, hogy valami vigasztalót írhassak ki Igédből a barátnőmnek.”
ÉN: Uram, olyan rossz nézni, hogy szenved a barátnőm. Kért Téged, hogy mentsd meg a házasságát, és őszintén megmondom, nem értjük, miért esett szét mégis.
Az ÚR: Olyasmit érzel, mint Jób? „Napjaim elmúltak, szétfoszlottak terveim, szívemnek vágyai.” (Jób 7,11).
ÉN: De Uram, hát nem látod a könnyeit? Ha nekem megszakad a szívem ettől, biztos a tiéd is.
Az ÚR: Jusson eszedbe, milyen jó érzés bízni Abban, aki látja, mi van, és azt is, ami ezután jönni fog. „Jó az Úr! Menedék a nyomorúság idején, gondja van azokra, akik bíznak benne.” Náh 1,7
ÉN: Bízom benned, Uram. De nagyon nehéz elviselni, hogy így legyen vége. Olyan értelmetlennek látszik.
Az ÚR: Semmi nem értelmetlen, amit én megengedek. A legnagyobb szomorúság idején is munkálkodom érte: most is, és a jövőben is. Nagyszerű tervem van számára. „Hallgass a tanácsra, és fogadd el az intést, hogy végre bölcs légy! Sokféle szándék van az ember szívében, de csak az Úr célja valósul meg.” Péld 19,20-21
ÉN: Tudni szeretném, miért kell mindezt elszenvednie.
Az ÚR: Nem kell mindenre tudnod a választ. Bíznod kell. „Magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.” Ézs 55,9b.
ÉN: De mi lesz a vágyaival, Uram?
AZ ÚR: Egyedül én tudom teljességgel, mire irányulnak a vágyai. Új vágyakat adok neki, és segítek, hogy megvalósuljanak. Te csak biztasd, hogy bízzon bennem, és hogy bölcs döntéseket hozzon. „Bízzál az Úrban, és tedd a jót, akkor az országban lakhatsz, és biztonságban élhetsz. Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit!” Zsolt 37,3-4.
Elküldtem a barátnőmnek ezt a lejegyzett párbeszédet. Levelem nem szüntette meg a fájdalmat, nem adott választ a kérdéseire. Nem mutatta meg, hova tegye azokat a dolgokat, amiknek már nincs helyük az életében. De arra indította, hogy nyissa fel a Bibliáját, és kezdjen el beszélgetni az Úrral ő maga. S most hogy tovább indul, ez egy jó irányba tett első lépés.

Uram, Feléd nyújtom szenvedő barátnőmet. Te vagy az Egyetlen, aki felemelheti. Élete hullámvölgyeiben segítsd, hogy személyes közelségbe kerüljön Veled, és tudjon bízni Benned. Jézus nevében, Ámen.

(Encouragement for today, 2012.07.17.Lysa TerKeurst, www.proverbs31.org, fordítás: eszmelkedesek.blogspot.hu, fotó: pinterest)